Emma Seppala a Stanford Egyetem vezető kutatója úgy fogalmaz:
“ha túl vagyunk terhelve nem marad sem erő sem képesség az álmodozásra – ami elengedhetetlen a kreatív gondolkodáshoz.”
Több neves feltaláló akkor akadt rá a probléma megoldására, amin évek óta dolgozott, amikor nem is várta. Semmittevés közben pattant ki a fejéből az isteni szikra.
Nikola Tesla, a világ egyik leghíresebb tudósa és feltalálója – a nevéhez fűződik a rádió feltalálásán túl a többfázisú villamos hálózat, a váltakozó áramú motor, az energia vezeték nélküli továbbítása, az energiatakarékos világítás, a távirányítás, a nagyfrekvenciás elektroterápiás készülékek, a napenergia-erőmű és más megújuló energiaforrással működő berendezések feltalálása is – állítólag épp Budapesten, a Városligetben sétálva érte el karrierje egyik legfontosabb áttörését. Tesla barátjával, Szigeti Antallal sétálgatott, és miközben Goethe Faustjából idézett, egyszer csak beugrott neki a forgó mágneses tér ötlete, amin akkor már évek óta sikertelenül munkálkodott.
A legenda szerint Arkhimédesz görög matematikus, mérnök, fizikus, és csillagász épp fürdőzés közben fedezte fel a felhajtóerőt és alkotta meg a sűrűség fogalmát, aminek annyira megörült, hogy meztelenül rohant végig az utcán azt kiáltozva, hogy Heuréka!
kép: pixabay.com/ silverstylus
Az ábrándozás az üzemanyag a kreatív elme számára
A kreativitás akkor lép működésbe, amikor az agyunk nincs elfoglalva a mindennapi feladatok megoldásával, a tudatunk ellazult, üres, vagy ábrándozunk. Ezért van az, hogy nagyon sokszor zuhanyozás közben jutnak eszünkbe kivételes dolgok.
A Kaliforniai egyetem pszichológia professzora Jonathan Schooler és kollégái egy 2015-ben megjelent tanulmányban arról számoltak be, hogy az általuk vizsgáltak kreatívabbak voltak akkor, mikor hagyták, hogy az elméjük elkalandozzon.
kép: pexels.com/ Jennifer Murray
A modern életforma gátja lehet a kreativitásnak
Nagyon kevesen engedhetik meg maguknak, hogy naphosszat csak álmodozzanak. Ahelyett, hogy hagynánk, hogy az elménk elkalandozzon, az időnk nagy részét a munkahelyünkön töltjük, ahol problémákat oldunk meg, adatokat elemzünk, fogalmazunk – ez mind koncentrációt igénylő feladat.
Kilépve a munkahelyünkről pedig ahelyett, hogy ellazulnánk a telefonunk képernyőjéhez tapadunk, még sorban állás vagy utazás közben is, hogy aztán otthon egész este a Netflixet bámuljuk.
kép: pexels.com/ Sharon McCutcheon
Találjuk meg a módját annak, hogy az agyunk kikapcsolódhasson
Szerencsére számos kutatás igazolja, hogy nagyon egyszerű módszerekkel feléleszthetjük a bennünk szunnyadó kreativitást.
Tegyünk például úgy, mint Charles Dikens vagy J. R .R. Tolkien, sétáljunk nagyokat. De ha lehet, a telefonunkat hagyjuk otthon.
Egy 2014-es tanulmány (PDF) arról számol be, hogy azok az emberek, akik beiktatták a sétát a mindennapjaikba, kreatívabbak voltak, mint azok, akik nem sétáltak.
Lépjünk ki a komfortzónánkból. Utazzunk, tanuljunk valami újat, ismerkedjünk új emberekkel. Az erre vonatkozó kutatások azt mutatják, a sokféle inger szélesíti a látókört, elősegíti a kreatív gondolkodást.
Játsszunk! Stuart Brown a Play című könyvében rámutat arra, hogy az ember az egyetlen emlős, ami felhagy felnőtt korára a játékkal.
Kár, mert Barbara Fredrickson pszichológus a Positivity című könyv szerzőjének kutatása azt muatja, hogy a játék és a pozitív hangulat növelésével boldogabbakká válunk, és leleményesebbek leszünk. Egyáltalán nem ciki felnőtt fejjel önfeledten játszani a kutyával, vagy csatlakozni a gyerekekhez.
Érdemes felváltva végezni intellektuális tevékenységeket és olyan feladatot, ami nem igényel különösebb szellemi ráfordítást. Adam Grant, a Wharton School management professzora a Give and Take könyv szerzője szerint ha így szervezzük meg a napi feladatainkat, agyunknak lesz módja kikapcsolódni – ami elengedetlen ahhoz, hogy nagyívű új ötleteink szülessenek.
kép: pexels.com/ Tadeusz Domagalski
Kiemelt kép: pixabay.com/ Cole Stivers
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: