Emma Seppala a Stanford Egyetem vezető kutatója úgy fogalmaz:
“ha túl vagyunk terhelve nem marad sem erő sem képesség az álmodozásra – ami elengedhetetlen a kreatív gondolkodáshoz.”
Több neves feltaláló akkor akadt rá a probléma megoldására, amin évek óta dolgozott, amikor nem is várta. Semmittevés közben pattant ki a fejéből az isteni szikra.
Nikola Tesla, a világ egyik leghíresebb tudósa és feltalálója – a nevéhez fűződik a rádió feltalálásán túl a többfázisú villamos hálózat, a váltakozó áramú motor, az energia vezeték nélküli továbbítása, az energiatakarékos világítás, a távirányítás, a nagyfrekvenciás elektroterápiás készülékek, a napenergia-erőmű és más megújuló energiaforrással működő berendezések feltalálása is – állítólag épp Budapesten, a Városligetben sétálva érte el karrierje egyik legfontosabb áttörését. Tesla barátjával, Szigeti Antallal sétálgatott, és miközben Goethe Faustjából idézett, egyszer csak beugrott neki a forgó mágneses tér ötlete, amin akkor már évek óta sikertelenül munkálkodott.
A legenda szerint Arkhimédesz görög matematikus, mérnök, fizikus, és csillagász épp fürdőzés közben fedezte fel a felhajtóerőt és alkotta meg a sűrűség fogalmát, aminek annyira megörült, hogy meztelenül rohant végig az utcán azt kiáltozva, hogy Heuréka!
A kreativitás akkor lép működésbe, amikor az agyunk nincs elfoglalva a mindennapi feladatok megoldásával, a tudatunk ellazult, üres, vagy ábrándozunk. Ezért van az, hogy nagyon sokszor zuhanyozás közben jutnak eszünkbe kivételes dolgok.
A Kaliforniai egyetem pszichológia professzora Jonathan Schooler és kollégái egy 2015-ben megjelent tanulmányban arról számoltak be, hogy az általuk vizsgáltak kreatívabbak voltak akkor, mikor hagyták, hogy az elméjük elkalandozzon.
Nagyon kevesen engedhetik meg maguknak, hogy naphosszat csak álmodozzanak. Ahelyett, hogy hagynánk, hogy az elménk elkalandozzon, az időnk nagy részét a munkahelyünkön töltjük, ahol problémákat oldunk meg, adatokat elemzünk, fogalmazunk – ez mind koncentrációt igénylő feladat.
Kilépve a munkahelyünkről pedig ahelyett, hogy ellazulnánk a telefonunk képernyőjéhez tapadunk, még sorban állás vagy utazás közben is, hogy aztán otthon egész este a Netflixet bámuljuk.
Szerencsére számos kutatás igazolja, hogy nagyon egyszerű módszerekkel feléleszthetjük a bennünk szunnyadó kreativitást.
Tegyünk például úgy, mint Charles Dikens vagy J. R .R. Tolkien, sétáljunk nagyokat. De ha lehet, a telefonunkat hagyjuk otthon.
Egy 2014-es tanulmány (PDF) arról számol be, hogy azok az emberek, akik beiktatták a sétát a mindennapjaikba, kreatívabbak voltak, mint azok, akik nem sétáltak.
Lépjünk ki a komfortzónánkból. Utazzunk, tanuljunk valami újat, ismerkedjünk új emberekkel. Az erre vonatkozó kutatások azt mutatják, a sokféle inger szélesíti a látókört, elősegíti a kreatív gondolkodást.
Játsszunk! Stuart Brown a Play című könyvében rámutat arra, hogy az ember az egyetlen emlős, ami felhagy felnőtt korára a játékkal.
Kár, mert Barbara Fredrickson pszichológus a Positivity című könyv szerzőjének kutatása azt muatja, hogy a játék és a pozitív hangulat növelésével boldogabbakká válunk, és leleményesebbek leszünk. Egyáltalán nem ciki felnőtt fejjel önfeledten játszani a kutyával, vagy csatlakozni a gyerekekhez.
Érdemes felváltva végezni intellektuális tevékenységeket és olyan feladatot, ami nem igényel különösebb szellemi ráfordítást. Adam Grant, a Wharton School management professzora a Give and Take könyv szerzője szerint ha így szervezzük meg a napi feladatainkat, agyunknak lesz módja kikapcsolódni – ami elengedetlen ahhoz, hogy nagyívű új ötleteink szülessenek.
Kiemelt kép: pixabay.com/ Cole Stivers
